PÁLYÁZAT
Az alábbiakban az Európa Direct által meghirdetett
"Az Európai Parlament egy ifjú tudósító szemével"
című pályázatra készült mű szövege olvasható.
A pályamunka készítője B. Dávid.
Mottó: „Az európai egyesülés talán a legeredetibb és legmesszebb mutató történelmi vállalkozás ebben az évszázadban.”
a sötétlő gazdasági viszonyok között"
Annak ellenére ez a tapasztalat, hogy az UNIÓ különböző szervezeteinél „szorgos hangyaként” dolgoztak az ügy érdekében. A 6. Európai Választás alkalmával a 18–24 év közöttiek részvételi aránya uniós szinten igen alacsony volt. A tagállamokban ennek a korosztálynak csupán 40%-a vette akkor a fáradságot, hogy felkeresse a szavazóhelyiséget, ezzel mintegy közvetlenül beleszólhasson kontinensünk életének alakulásába. Az ifjak 60%-a még nem érezte át, nem akarta átérezni, vagy nem merte felvállalni a felelősséget a „sorsfordításban.” Nem fogták még fel, hogy nem mindegy, voksolnak-e vagy sem. Ha mégis elmennek, akkor pedig nem mindegy majd, hogy ki mellett döntenek/kit hatalmaznak fel, hogy képviselje érdekeiket az EP-ben. Az idei kampányban külön figyelmet szentelnek az első választóknak. A reklámszakemberek gondoltak azokra, akik a 2004-es választás után váltak nagykorúvá, vagyis éppen az 2009 júniusi EP-választásra váltak/válnak szavazásra jogosult, nagykorú felnőttekké. Az Európai Bizottság és a Music Televízió éppen ’09.04.30-ra szervezte meg a fiataloknak szóló kampány – interaktív - rendezvényét! A céljuk az ifjak motiválása, figyelmük, érdeklődésük felkeltése az Európai Választás iránt. Ez az írás is elsősorban a fiatalság részvételi kedvének fokozása céljából készült.
Sokan ismerik az „István, a király” című rockoperából az „Óh, mondd, Te kit választanál” című dalt. Hát, tényleg nehéz dolog eldönteni, melyik ajánlat a jobb? A 80 éves nagymamám szerint a zöldségpiac a világ legdemokratikusabb helye, hisz amíg sok a kofa, addig ő maga, mint vevő dönt arról, hogy kitől is vásárol. De, ha csupán ketten árulnak a placcon, akkor is választhat az áru minősége, az ára, vagy az eladó szimpatikussága szerint. Sőt! Van alternatíva egyetlen árusnak a kevéske portékája között is: „Jó, kérek. ”vagy: Köszönöm, de mégsem! ”
Szóval élve a hasonlattal: Magyarországon van bőven kínálat a politikai piacon is! Nincs más hátra, csak el kell menni, és választani kell két-három párt programjavaslata közül. Kötelességünk kimondani, mire is vagyunk vevők, mi felel meg izlésünknek. El kell döntenie minden egyes felelősségteljes magánszemélynek külön- külön, hogy mire bólint rá, vagyis: mire is mond igent szavazásával. ”ÖN DÖNT! / TE VÁLASZTHATSZ!/”- most is ez lehetne a legfőbb mottó. Az otthonmaradónak nincs joga majd panaszra, ha mégis más fog kisülni, mint amit ő szeretne. Utólag már nincs döntési lehetőség, egyes egyedül csak 2009 júniusának első vasárnapján, reggel héttől este hétig választhat mindenki a felhozatalból! Miért hagynánk veszni hagyni ezt a nagyszerű alkalmat? Akár bölcs öreg valaki, akár egy új ízekre vágyó fiatal, nem engedheti át másnak a döntési jogot. Miért kellene engedni, hogy másoknak tetsző portékából főzzenek csupán a politika konyhájában a következő öt esztendőben, nem pedig a mi gusztusunk szerint!
"Egyesít minket szellem és eszme, fel hát a tettre, fel hát a tettre!"
Közeledik 2009. június 7. vasárnap, ami a Magyar Köztársaságban a második „Európai Választás” napja lesz, - már csak alig néhány hét addig, - amikor uniós polgárként élhetünk a titkos és szabad döntési lehetőséggel! Olyan párt képviselőit küldheti mindenki az Európa Parlamentbe, amilyen csak tetszik neki. Arra a jelöltre szavazhat bárki, akinek elképzelése egyezik az ő álmaival, a saját uniós elvárásaival. Fő, hogy olyanok kerüljenek az Európai Parlamentbe a Magyarországról, akik az államérdek érvényesítése mellett a civilek magánéletére közvetlenül ható törvényjavaslatokat is benyújthatnak majd. Jól át kell böngészni az egyes pártok választási programját, és ki kell jelölni mindegyiknél külön-külön azt a részt, amivel a voksolni akaró egyet ért. Amelyikben a legtöbb a közös pont, ahhoz kell az „X”!
Azt pártot kell mindenkinek választania, amelyik terveivel leginkább egyet ért. A szavazó annak a képviselőnek a neve után tegyen két áthúzott vonalat, aki vélhetően ugyanazokért a dolgokért akar harcolni később is, amivel személy szerint meggyőzte őt. Így tud részt venni európai parlamenti képviselője révén a kontinens életének alakulásában, arculatának formálásában az uniós polgár. Az EP-be került pártok és a konkrét képviselők a jó hírnevük és a további politikai karrierjük miatt remény szerint kénytelenek lesznek utóbb a kampányolás során hangsúlyozott célok realizálódása érdekében dolgozni, lobbizni. Olyasmiért kell harcolniuk, ami a választóiknak is fontos lehet.
Az EU ünnepnapja, az Európa-nap: Május 9.
Az EU mottója: „EGYSÉG A SOKFÉLESÉGBEN!”
2. Mi jellemzi az Európai Választást?
Az Európai Parlament (=EP) az egyetlen olyan nemzetek feletti, határokon átívelő hatáskörű, „transznacionális” intézmény, melynek tagjait a közvetlen és általános választójog alapján, titkos szavazással, az arányos képviselet-elve szerint választják meg. Valamennyi államban azonos hétvégén kell megtartani (csütörtöktől-vasárnapig), és nem lehet az adott országon belül nyilvánosságra hozni addig a végeredményt, amíg az EU 27 tagjánál le nem zajlott teljesen a szavazási procedúra. Jelen esetben vasárnap este 10 után, az Azori-szigeteken zárják utoljára az urnákat.
Mivel közös választási törvény nincs, ezért mindenütt, Magyarországon is a saját választási törvényüknek megfelelően szervezik, bonyolítják le. Már kipostázták az értesítéseket. Minden gyámság alatt nem lévő, vagy bíróságilag el nem tiltott, nagykorú uniós polgár választó, és elvileg mindenki jelölhető és választható – egyetlen kitétel az, hogy egyidejűleg nem lehet az EP-képviselőjelölt a saját hazája kormányában miniszter vagy európai biztos. A szavazáson az Európai Unión belül bárhol részt vehet az uniós polgár, ha előtte felvették a nyilvántartási listára az adott választókerületben. Közös elv: az általános választójog, a titkos szavazás, a népességhez viszonyított arányos képviselet, és hogy mindig, mindenütt azonos héten kell megtartani a szavazást.
Bármilyen szervezet vagy párt állíthat jelöltet, de csak az a csoport jut be, amelyik átlépte a bűvös 5%-os küszöböt. Ez azt jelenti, hogy a választási körzetekből beérkező adatokat előbb összeadják és az összesített létszámhoz viszonyítanak. Ennek az öt százalékát kell elérnie annak a szervezetnek, amelyik képviselőt szeretne bejuttatni az Európa Parlamentbe. Az országok általában a lakosság létszámának arányában jutnak bizonyos számú parlamenti helyhez, de a túl kicsi államokkal kivételt tesznek, hogy ők is esélyt kapjanak az érdekérvényesítéshez. A bejutó pártok, vagy más szervezetek a kapott voksaik arányában jutnak uniós mandátumhoz. Magyarország teljes területe egyetlen európai parlamenti körzetnek számít, és 22 képviselői helyet kap. (Belgium, Franciaország, Írország, Itália és Nagy-Britannia például saját döntése alapján több választási kerületre osztotta saját országát.)
2004 május elseje óta a magyar ifjak számára már sokkal több a munka-, és továbbtanulási lehetőség lett. Most divatos fogalom a „life-long learning”, az: élethosszig tartó tanulás. Ennek realizálásához számtalan program volt/van az országokban (például: az ERASMUS a felsőfokon, LEONARDÓ a szakképzésben, a COMENIUS a tanár-cseréhez, vagy a SOCRATES és a GRUNDTVIG). Az ipari-, kereskedelmi vállalkozók és mezőgazdaságból élők számára: pályázatokat írtak/írnak ki, melyben pénzügyi- anyagi forrásokat, terjeszkedési lehetőségeket biztosítottak/biztosítanak. Az Unió bárki számára: megadhatja a munkavállalás, az utazás és a letelepedés szabadságát az összes tagállam területére, ami Magyarország 93 ezer km2-nek sokszorosa. Van bőven tehát tér mindannyiunk számára. Az idős ember már nehezen mozdul ki a megszokott környezetéből, de egy ifjú még vágyik az újra! Az Európai Parlament – remélhetően – még több esélyt teremt a fiatalság számára .
Ez egy egyedülálló gazdasági és politikai társulás 27 , külön-külön is demokratikus jellegű jogállam között. A legfőbb közös cél, hogy békét, anyagi jólétet, egyéni szabadságot, gazdasági stabilitást biztosítson valamennyi lakosa számára. Az EU realizál egy igazságosabb és biztonságosabb világot, amit a korábbi diktatúrákban élők tudnak csak igazán méltányolni. Az "uniós polgár" számára mindenütt ugyanazt a jogot biztosítja.
(Víz, levegő, talaj, élővilág)
-Ezenkívül sok egyéb, amit lehetetlenség volna is felsorolni.
Több befolyása van, vagy nagyobb hatása lehet a világpiacon és a világpolitika színpadán az egyesülő országoknak. Ha például a nemzetközi tárgyalásokon közösen lépnek fel, akkor eredményesebbek. Hatásosabb, ha világméretű ügyekben „egy hangon” szólalnak meg, és ha a fontosabb kérdésekben együtt lépnek fel más, nagyobb hatalmak (pl. USA, Oroszország, Japán, Kína) lobbijával szemben. Így nagyobb esély van a sikerre!
A különféle célok megvalósításához különböző szervezeteket hoztak létre az EU működtetésére és jogszabályainak elfogadására:
8. Mi lett vagy mi lesz a kapcsolódó országok saját hazájának védelmével?
9. Hol döntenek a közös kasszáról, mit tudhatunk a közös EU-s bevételek sorsáról?
Európa közös jövőjének építéséhez és a globális felelősségek vállalására az EU teljes vagyonának csupán 18%-át emésztheti fel. Ezekkel a kiadásokkal kapcsolatos döntések az Európa Parlamentben dőlnek el és azon az alapon működnek, hogy minden egyes uniós szinten elköltött eurónak nagyobb hasznot kell hoznia, mint ha ugyanazt az összeget a tagállamok saját, nemzeti kormányai költenék el. Mára - a nehezülő gazdasági-pénzügyi viszonyok közt- azon van a hangsúly, hogy polgárainak a jobb életszínvonal érdekében szembe kell nézniük a modern világ kihívásaival.
10. A EP-döntése alapján mire fordítható a közös haszon?
- az Európa-szerte tapasztalható jövedelmi és társadalmi különbségek csökkentésére.
- a nyitott (belső) határok által elért mobilitás előmozdítására.
- az Unió schengeni (külső) határán belül a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésére - az Unió kulturális sokszínűségének megerősítésére.
+ Jelentős összegeket szántak a schengeni határokon kívülre is, mert hiszen az Európai Uniónak az egész világon figyelemre méltó a gazdasági és politikai szerepe és ez még nagyobb, még szélesebb körű (úgynevezett: „globális” = földgömb-méretű) felelőségekkel ruházta fel a tagállamokat, illetve a döntéshozó szervét, a EP-t.
Az Európai Parlament nem alkothat teljesen önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos esetekben tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság (=EB) munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, mert a kisebb államok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve. Az EU 27 országában 23 hivatalos nyelv van, és elvileg minden képviselőnek joga van saját anyanyelvén felszólalni és kötelesek arra ugyanolyan nyelven válaszolni. A valóságban főleg angol- német- francia nyelven értetik meg egymást.
Az Európai Parlament körülbelül közel fél milliárd „uniós polgár” képviseleti szerve. A tagjait európai parlamenti képviselőnek hívják, 2007. január 1-je óta a számuk 785 fő. Az első ilyen szavazás 1979. júniusában, éppen 30 éve volt. Amikor Nyugat-Európa már a 3. uniós választásra készült, -1989-ben- Magyarország még Nagy Imre és társainak újratemetésére készült. Rendszerváltozás óta hazánk célja az lett, hogy a fejlett nyugat része lehessen. Európában 5 évenként egyszer, eddig összesen hatszor tartottak választásokat alapján: ’79, ’84, ’89, ’94, ’99, 2004. Ez utóbbin már mi is ott lehettünk! Hazánkban most lesz a 2.Európai Választás, de az alapító államokban ez már a 7. Az egész UNIÓ területén ugyanazon a hétvégén, 2009. jún. 4–7., azaz június első hetében, csütörtök és vasárnap között tartják, országonként egy bizonyos meghatározott napon lesz szavazás. Nincs ugyan egységes választási rendszer az Unióban, és minden tagállam szabadon dönt választási rendszeréről, de van három megkötés:
akár pártlistás, akár egyéni jelöltes rendszert alkalmaznak.
Az EP-képviselői helyek államok közötti elosztása a degresszív arányosságon alapul, miközben a lakosság számát figyelembe veszik, a kisebb országok méltányosságból több képviselőt küldhetnek. Nincs pontos képlet a helyek kiosztására, kormányközi tárgyalások eredménye a mai helyzet. Megváltoztatni csak minden tagállam kormányának egyhangú döntésével lehetne. Magyarországnak 2004 és 2009 között 24 képviselői hely jutott, de mivel most már a tagállamok száma 27-re nőtt, 2009 és 2013 között 22 helyre számíthatunk.
Bizonyos szempontból a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament olyan, mint egy kétkamarás törvényhozás alsó és felső háza. Egyiküknek sincs törvénykezdeményezési joga, ez az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ha egy törvényt vagy direktívát készít az Európai Bizottság, azt a Európai Parlamentnek, és a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedhessen.
Az különbözteti meg az Európai Parlamentet a nemzetek saját törvényhozásától, hogy nem tehet önállóan törvényjavaslatot, nem szavazhatja meg ezeket önállóan. Az EP módosíthatja vagy elutasíthatja a jogszabályokat a kodifikációs eljárás alá tartozó területeken, amelyek az uniós törvényhozás háromnegyedére terjednek ki. A fennmaradó területeken egyetértési vagy tanácskozási joga van. Az előbbi azt jelenti, hogy megvétózhatja az előterjesztést, de nem módosíthatja, az utóbbi pedig azt, hogy véleményt nyilváníthat. Az EP felügyeli az EU költségvetését, amit mindig el kell fogadnia.
Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja, de a Parlamentnek jóvá kell hagynia. A többi biztost az Elnök választja ki, de őket is jóvá kell hagynia a Parlamentnek. Az elnöktől eltérően a biztosokról nem személyenként, hanem testületileg döntenek, a teljes testületet egyszerre kell elfogadniuk.
Annak ellenére, hogy Brüsszelt emlegetik az Európai Unió fővárosaként, és az EU két végrehajtói intézményének, a Miniszterek Tanácsának és az Európai Bizottságnak itt van a székhelye, a Parlamentnek az un. ”Amszterdami Szerződés” alapján havonta Strasbourgban kell üléseznie (- ezért emlegetik néha az EP-t „Strasbourgi Parlament”- ként is). A döntés- előkészítői és a bizottsági munkák Brüsszelben folynak és ott tartják a politikai csoportok is saját, külön üléseiket. Az EP csupán csak néhány napot tölt kötelezően Strasbourgban, ekkor vannak a végső plenáris szavazások. A többi plenáris ülést Brüsszelben tartják. Több alkalommal is kifejezte már az EP azt a kívánságát, hogy maga szeretné az ülései helyét megválasztani és felhagyni ezzel a két székhelyű rendszerrel, ámde az európai kormányok ezt a jogot meghagyták maguknak.
Az EP- képviselők nem országok szerint ülnek az Európai Parlamentben, hanem politikai hovatartozás alapján. A politikai pártok hasonló elveik alapján szerveződtek az EP-ben. Ezek a „pártcsoportok” ugyan függetlenek a konkrét európai pártoktól, mégis szorosan kötődnek egymáshoz. Az össz-európai pártoknak általában vannak olyan tagjai, akik az Unión kívül maradtak Pl. Svájc vagy Norvégia. A jelenlegi, hatodik parlamenti periódusban, vagyis 2004-ben választott 785 képviselő zöme 8 nagyobb csoportba rendeződött, de rajtuk kívül vannak ott független képviselők is. Jelenleg a 7. Európai Választáson kb. 350 millió polgár járulhat urnák elé. 2009 után lecsökken a parlament létszáma: A lisszaboni megállapodásnak megfelelően - amelyet 2007-ben Írország és Csehország kivételével minden tagország aláírt, de csak akkor lép hatályba, ha minden ország ratifikálta - a képviselők számát 751 főre csökkentik, amelyből 22 hely jár hazánknak.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
MI A HELYZET AZ EURÓPAI UNIÓ IFJÚSÁGÁVAL?
Az Európai Bizottság és az Music-TV Networks International az egész Európai Unióra kiterjedő kezdeményezést indított útjára: „Hallasz engem, Európa? ” elnevezéssel. Ennek az a célja, hogy biztassa a fiatalokat arra, hogy (- mint akikből a következő évtizedek felnőtt generációja lesz-) hallassák hangjukat és a júniusi európai parlamenti választásokon való voksolással adjanak irányt a 2009-2014 közötti európai uniós politikának.
Az ifjúság szavazataiból derülhet csak ki, hogy „Merre van előre! ? ”: Balra-e” vagy „jobbra” tart-e Európa? Esetleg szeretnének középen maradni és a környezetvédelemre még jobban koncentrálni: ? Ez ugyanis nemcsak az európai kontinens gondja, hanem a legnagyobb „világprobléma”! Bolygónk gazdasági életében recesszió (visszaesés) van. Az urbanizáció és a globalizáció előnyei mellett egyre jobban szembe ötlenek azok hátrányai is. Csökken a hasznosítható fosszilis energiaforrás a Földünkön. Se az ipari, se a mezőgazdasági üzemek, se a magánemberek nem használják ki eléggé a természetben ingyen meglévő forrásokat: a víz és szél erejét, a napenergiát. A régi röghegyek bányái lassan kimerülnek, ráadásul a kőszén égetésével a hőerőművek szennyezik a levegőt. A kőolaj és a földgáz kitermelése egyes országokat ugyan nagyon gazdaggá tesz/tehet, máshol viszont a szegénység óriási és a mindennapjai falatokért és egy fejük feletti fedélért éhbér ellenében dolgoznak /vagy dolgoznának, ha lenne mit, lenne egyáltalán munkalehetőségük.
Sok embertársunk a Földön a túlélésért harcol. Az 1992-es Rió Konferencia óta a közvélemény is tudhatja, hogy milyen éles a szakadék Észak és Dél között (Itt és most nem az USA hőskorában zajló háborúra kell gondolni, hanem az Egyenlítő által kettéosztott kontinensünkön uralkodó állapotokra!). Az északi félgömb országai (Mi, az európaiak – legalábbis zömmel –, meg Kanada és USA) általában jobb sorban élnek, mint a déli félteke túlszaporodott népessége. Rióban, 17 éve született terv a biológiai sokféleség megőrzésére (A veszélyeztetett növényi és állati fajok védelmére, és minél több úgynevezett „génbank”- létrehozására, ahol a kipusztuló fajok fennmaradását segítik azzal, hogy a védett helyen megszülető utódokat visszatelepítik az eredeti élőhelyükre hiszen.) Rió de Janeiróban határozták el a fenntartható fejlődést és a klímaváltozás megakadályozása miatt a környezetszennyezés csökkentését. A szűkebb körű természetvédelem (A flóra+fauna, és az ökoszisztémák óvása) mellett a talaj-, a víz-, a levegő- és a tájvédelem, a természetes és az épített környezetünk örökségvédelme is fontos. Már 34 éve (1975-ben) az európai országok konferenciáján, Helsinkiben írta alá 35 állam (hazánk is) azt a figyelem felkeltő nyilatkozatot, ami szerint új jelszó kell Európának: „CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN - ÓVJUK!”
Ehhez képest még mindig csak rágódunk a problémán, csak álmokat szövögetünk arról, hogy a jövőnk szebb és jobb, no meg békés és biztonságos legyen. Milliók folynak el tervezgetésre. A cselekvés pedig elmarad, kudarcba fullad, vagy beindul ugyan valami, de nehéz a végére érni. Én magam is fiatal vagyok még, nem lázongok a modern dolgok ellen, csak valami elfogadható konszenzus/megegyezés féle kellene végre, hogy úgy haladjon előre az EU a saját útján a 3. évezred kezdetén, hogy közben nem pusztítja el a „vén Európa, a gyönyörű nő…” bájait, évszázados természeti és teremtett értékeit. A XXI. század élete a környezetvédelem hatékonyságától függ. A mostani fiatalokból lesznek azok a felnőttek, akik ezekkel a negatív következményekkel szembesülni fognak majd és nekik kell megoldást keresni a gondokra. Nem mindegy tehát hogy a mostani európai parlamenti képviselők milyen jellegű döntéseket hoznak. Már csak ezért is fontos a szavazatot gyűjtő urnákhoz járulni!
EGY ÚJSZERŰ KAMPÁNY-NYÍTÓ!
„HALLASZ ENGEM, EURÓPA?"
Az ifjúságot arra bátorították, hogy juttassák kifejezésre politikai véleményüket ezen a napon és vegyenek részt a júniusi európai parlamenti választásokon is. A televíziós kampány szerte Európában arra ösztökélte a 2004. óta nagykorúvá váltakat, hogy majd szavazzanak majd júniusban. Ezt az első lehetőséget ne mulasszák el! Még június 7 előtt osszák meg másokkal is érzéseiket, ötleteiket és aggodalmaikat! Azt is mondják el, mit gondolnak az EU-ról?
Az MUSIC-TV-n Európa-szerte sugárzott televíziós szpotokban fiatalok voltak láthatóak, amint hangszórókat helyeztek el az uniós városokban. Az volt a cél, hogy az ifjak biztassák a többi ifjút saját gondjaik megfogalmazására, önmaguk kifejezésére. Fontos volt, hogy minél többen hallassák hangjukat az akcióban. Nagyon szerette volna a kampánystáb, hogy többen és többen csatlakozzanak az egész Unióra kiterjedő „Hallasz engem? hanghullámhoz.
A kampány során a fiatalok kifejezhették egyéni kívánságaikat, igényeiket és ötleteiket egy internetes honlapon is: a www.hallaszengemeuropa.eu-n. Akik fizikai valójukban nem tudtak megjelenni a "közös kiáltás" helyszínein, talán még mindig megtehetik azt utólag az interneten. Lehet/lehetett virtuálisan együtt „kiáltani a fiatalság érdekében”, lehet együtt működni a kortársakkal, lehet üzeneteket vagy videofelvételeket küldésével/ posztolásával. A szervezők az ifjúságot arra is felkérték, vegyenek részt a választási kampányban májusban is.
Utólag is megnézhetö az alábbi honlapon: www. hallaszengemeuropa.eu
Mivel kellene foglalkoznia az EU-nak? Barátaim, mivel ne foglalkozzon az Európai Parlament? Mondja el a véleményét! Mondd el óhajodat, sóhajodat !
Írjon/írj a "www.ep-valasztas.eoldal.hu” oldal hozzászólás rovatába!
Az EU egészére vonatkozó politika a tagállamok politikájának részét képezik ez egyelőre pártoktól függően más és más. Az országok európai parlamenti képviselő-jelöltjeihez lehet fordulni ha már eldöntötte valaki, számára ki az ideális személy. Ezen a helyen senkit sem ajánlunk, meg hagyom a szabad választás jogát mindenkinek.. Amit kérek és amiért ezt az EOLDAL-webszolgáltató által biztosított website-ot szerkeszteni kezdtem a pártatlan tájékoztatás és a „ fiatalság mozgósítása”! Ne legyen közömbös senki és éljen szavazati jogával az „Európai Választás-2009” során.
Nem szabad elfeledni: az Európai Parlament az EU egyik jogalkotója, az ott hozott döntések közvetve és közvetlenül megszabják nem csak a fiatal éveinket, hanem a későbbi sorsunkat is. Olvasható róla a saját honlapján: europarl. europa. eu
Ajánlott linkek még az európai választásokkal kapcsolatban:
